Bevezet�:

Zoe m�g a Digivil�gban meg�g�rte, hogy minden sr�ccal randizik majd, ha visszat�rtek. Most �pp Kouji volt a soros, de Zoe elk�sett…

Kouji m�r �r�k �ta Zoe-ra v�rt. Kez�ben egy vir�gcsokrot fogott. Nem tartotta t�l fontosnak, de ha m�r ez egy randi, akkor csak ill� vir�got is vinni.

Nemsok�ra befutott a l�ny.

-Szia Zoe! – k�sz�nt neki Kouji.

-Hello! – v�laszolta –Bocsi, hogy k�stem!

-Semmi baj! – mondta Kouji.

-Sz�val ez lenne akkor a randink? – vetette fel a t�m�t Zoe.

-...I...Igen...-mondta zavartan Kouji –„Most k�ne odaadnom a vir�got…” – gondolta.

-Hoztam neked egy csokor vir�got aj�nd�kba! – majd �pp �tny�jtotta volna a csokrot, mikor valami furcsa �rz�s fogta el. Kez�b�l kiesett a vir�g, �s csak meredten n�zett maga el�. Egyetlen sz� has�tott a fej�be: „Kouichi”

-Valami baj van, Kouji? – k�rdezte Zoe.

-Se..semmi... – dadogta – Mindj�rt visszaj�v�k! – �s ezzel elfutott.

Fut�s k�zben ezek a gondolatok kavarogtak Kouji fej�ben: „Mi t�rt�nhetett vele?” „Rem�lem semmi komoly…�s ha m�gis?”

Oda�rt a h�zhoz, �s hirtelen kinyitotta az ajt�t.

Sz�rny� l�tv�ny t�rult el�. Minden�tt sz�tdob�lt k�nyvek, ruh�k, �s egy�b t�rgyak. Az eg�sz h�z �gy n�zett ki mintha a bet�r�k j�rtak volna ott, �s f�lt�rtak mindent.

-„Nem...ez nem lehet...” – Kouji ijedten n�zett k�rbe.

Bement a k�vetkez� szob�ba, ahol hasonl� helyzet fogadta.

-„Hol lehet? Lehet a rabl�k...” – egyre idegesebb lett.

Megl�tott egy ajt�t, �s gyorsan odasietett.

-„Ha itt nincs, nincs sehol se...” – �s �vatosan benyitott.

A konyha t�rult el�. T�r�tt t�ny�rok, szanasz�t hever� l�basok. Minden a feje tetej�n.

Ekkor egy hang t�rte meg a csendet:

-Kouji?

Odan�zett. Nem hitte el, de Kouichi volt az, aki egy halom l�bas k�zt �lt, �s igencsak el volt keseredve.

-Mi t�rt�nt? – k�rdezte meglep�dve Kouji.

-Megpr�b�ltam �sszepakolni. – felelte cs�ggedten.

-Jaj, Kouichi, azt hittem...azt hittem, hogy bet�rtek...�s t�ged... - Kouji m�r majdnem s�rt.

-„Kouji...az �n testv�rem...ennyire agg�dik �rtem” – gondolta mag�ban Kouichi.

-Gyere, ketten majd rendet rakunk! – mondta, �s megfogta Kouji v�ll�t.

Kouji mosolygott, �s elindultak �sszepakolni.

Ek�zben Zoe m�g mindig v�rakozott.

-„Nem hinn�m, hogy visszaj�n. Mi�rt? Minden fi� csak j�tszik velem. Bunk�, mi�rt is hittem neki!” – gondolta.

F�lemelte a vir�got, �s szomor�an hazament.